|
Ezerszínű mudi
2005.03.05. 07:14
A Mudi fajta színváltozatai
AZ EZERSZÍNŰ MUDI
A mudi mindig is sokszínű fajta volt. Ennek ugyan ellentmondani látszik az a tény, hogy a fajta első, 1963-ban az F.C.I. által is elfogadott standard-leírásában még csak a fekete, a fehér, a fekete-fehér tarka és a fehér-fekete tarka színváltozat szerepelt. Ez utóbbi két szín soha nem volt jellemző színe pásztorkutya fajtáinknak, vagyis igazándiból csak papíron léteztek tarka mudik. (A tarkaság nem egyenlő a jegyességgel, de erről majd egy kicsit később!)
A legrégibb juhászkutya-leírásokban a hajtókutyákat (ez volt a mudi ideiglenes neve a múlt század harmincas éveiben) általában feketének illetve cifrának (sötétebb vagy világosabb szürke alapon feketével spriccelt, márványozott, foltozott) írták le. Fényes Dezső, a fajta első elismert és ismert tenyésztője is csak ezt a két színváltozatot említi 1936-ban publikált leírásába, mely A rendőrkutya című újságban jelent meg.
Anghi Csaba „A magyar pásztorkutyák és a külföldi rokonfajták” című könyvében már azt írja, hogy bármilyen kutyaszínben előfordulhat a hajtókutya, kivéve az éles, elhatárolódott foltokkal tarkázottat és a háromszínűt.
Jelen pillanatban a következő FCI által is elismert standard-színekben tenyésztik a mudit:
- Fekete
- Fehér
- Hamvas
- Barna (vörös)
- Cifra (blue merle)
Sajnálatos módon kimaradt a standardből a fakó /zsemlefakó/ és a maszkos fakó színváltozat, pedig ezekben a színekben is találhatunk mudikat.
Az alábbiakban szeretném a mudiban előforduló standard színeket egy kicsit alaposabban megvizsgálni, különös tekintettel azok genetikájára és a tenyésztésük során előforduló problémákra, buktatókra.
És most nézzük végig a színeket, kezdjük talán a leggyakoribbal, a FEKETÉVEL
FEKETE
A Mudi leggyakoribb és legkitenyésztettebb színváltozata a FEKETE. A fekete szín a standard szerint mindig fényesfekete, azonban ez a valóságban nincs mindig így. Sokszor a szőrzetnek enyhén szürkés vagy barnás árnyalata is van, az ilyen színű fekete mudik szinte biztosan hordozzák a szürke illetve a barna színért felelős színgéneket is. A hollófekete, minden más színtől mentes árnyalatú mudik pedig valószínűleg homozigóta feketék, a cifrán kívül bármilyen színű tenyészpárt feltételezve csak fekete színű utódaik lesznek.
A fekete szín igen izgalmas tenyésztési szempontból, hiszen a színek dominancia-viszonyában az episztatikus sorrendben ez az első, vagyis ( a cifra kivételével, mert az a feketével szemben szemidomináns) minden más színt elnyom. Így fordulhat elő, hogy két heterozigóta fekete mudi utódai között találhatunk fehéret, fakót, maszkos fakót, szürkét, hamvasat, barnát és vöröset, és termézetesen feketét is (de pl. cifrát SOHA!)
Legfontosabb tudnivaló a színöröklés megértéséhez, hogy a kültakaró színéért sohasem EGYETLENEGY gén vagy génpár a felelős, hanem a színöröklésben részt vevő gének egymás hatását módosíthatják. Erősíthetik vagy gyengíthetik, s ez változó intenzitással is történhet.
Csak az a mudi fekete, mely az alábbi genetikai információkkal rendelkezik:
As-, B-, C-, D-, E-, gg, mm, S-, tt
Magyarázatképpen le kell írnom valamit:
Nagybetűvel a domináns gént jelöltem, a mellette található kis vízszintes vonalka azt jelzi, hogy a domináns gén mellé egy recesszív gén is kapcsolódhat allélpárként.
Ekkor az adott lokuszon heterozigóta tulajdonságot hordozó, de a domináns tulajdonságot mutató egyed természetesen örökítheti a recesszív tulajdonságot is.
Így pl. ha a B mellett hordozza a b-t is, vagyis Bb, akkor az egyed maga fekete szőrszínű, de utódai között előfordulhatnak majd barna színűek is.
Ha a D mellett a d-t is hordozza, úgy lehet szürke (hamvas) kölyke, ha az As mellett a vele szemben recesszív Ay-t is hordozza, úgy lehet zsemlefakó vagy fehér kölyke is, ha a E mellett Ema, akkor maszkos utóda is lehet, és így tovább.
Csak kisbetűkkel a recesszív génpárt jelöltem és mindig párban, hiszen ha a génpárnak csak az egyik tagja recesszív, a másik viszont domináns, akkor már nem a recesszív gén hatása érvényesül.
A FEKETE mudi színörökítését tekintve lehet homozigóta és heterozigóta is. Ha mindkét szülőtől csak a fekete színre jellemző genetikai kódokat örökölte, akkor gon-dolom nyilvánvaló mindenkinek, hogy az ilyen HOMOZIGÓTA fekete csak fekete színű utódokat produkálhat.
Noha a mudi sokszínű fajta, ez nem azt jelenti(mint azt egy állítólagos szakcikkben olvastam nagy elképedéssel), hogy a homozigóta fekete mudi tulajdonképpen nem is mudi, hanem hrvatszki ovcar, elvégre egy kutya tulajdonságai közül csak egyetlen a kültakaró színe. Ezen az alapon azt az orbitális ökörséget is terjeszthetnénk, hogy a szürke (hamvas) mudi tulajdonképpen weimari, a fehér mudi tulajdonképpen samoyed, a vörös mudi tulajdonképpen ír szetter, a cifra mudi pedig tulajdonképpen sheltie!
A fekete színváltozatnál a fekete orrtükör a kívánatos, valamint a minél sötétebb, sötétbarna, gesztenyebarna szemszín. Ennél a színváltozatnál a sárga szem pl. tenyésztésből kizáró hiba.
BARNA-VÖRÖS
A következő szín az episztatikus sorrendben a BARNA. Ezt a színt a vörössel együtt tárgyalom, hiszen a két szín öröklődésének közös az alapja.
A barna színért a recesszív „bb” génpár a felelős. A feketéknél részletezett genetikai kód az alábbira módosul:
As-, bb, C-, D-, E-, gg, mm, S-, tt.
Az ilyen genetikai felépítésű mudik CSOKOLÁDÉBARNÁK; ha ehhez még módosító színgénként kapcsolódik a rufus (rufus=rőt, latinul) poligének hatása is, akkor a csokoládébarna szőrszín vörösre változik.
A „bb” gének érdekes módon nem csak a szőrzet színét, de a szemek és a szabad nyálkahártyák pigmentációját is módosítják, az ilyen szőrszínű mudik szeme világosabb, legfeljebb mogyoróbarna (de ez nem hiba!), az orrtükör pedig a szőrzet színével harmonizál. Azaz a csokoládébarna egyedeknél sötét májbarna, a vörös színű egyedeknél pedig vörösbarna színű. Barna színű mudi sohasem lehet fekete orrtükrű, mert az genetikai képtelenség lenne!
Értelemszerű, hogy 2 barna mudinak sosem lehet fekete színű kölyke, mert az is genetikai képtelenség. (Habár találkoztam ilyen alombejelentővel is!)
HAMVAS /SZÜRKE
A barnát az episztatikus sorrendben a szürke /hamvas/ szín követi. Ezért a színért a D lokuszon található „dd” génpár színmódosító hatása a felelős.. Genetikai képlettel:
As-, B-, C-, dd, E-, gg, mm, S-, tt.
Vagyis jól látható, hogy a szürke /hamvas/ szőrszínű egyedek, mivel a D lokuszon kizárólag recesszív „dd” gént örököltek szüleiktől, nem örökíthetnek fekete színt. Ezért azok a hirdetések, melyek szerint hamvas kanok feketét örökítenek, egyszerűen valótlanságot állítanak.
Azonos lokuszon található két recesszív génből sosem lesz domináns gén! Ha egy hamvas kannak születik is valaha fekete színű kölyke, azért nem a hamvas kan, hanem a tenyészpár génkészlete a felelős. Két hamvasnak sosem születhet fekete utóda!
A hamvas (szürke) mudik szemszíne világosabb, a középbarna szemszín ennél a színváltozatnál már sötétnek számít, és orrtükrük sem lehet fekete, csak palaszürke.
Csak érdekességképpen jegyzem meg, hogy a mudiban eddig csakis a szürke színű egyedek között találkoztam az egyik legsúlyosabb letális terheltséggel, az ún. kopaszsággal. Ha az alomban /akár két fekete egyed után is/ születik teljesen vagy részlegesen kopasz egyed, nem csak magát a kopasz egyedet, de alomtestvéreit és szüleit is érdemes azonnal és véglegesen kizárni a tenyésztésből.
FEHÉR
A következő általam vizsgált vizsgált szín a FEHÉR, mely egyben a legproblémásabb színek egyike. Miért?
Gyakran a tenyésztők hibásan jelentik be a kölyköket, ugyanis az egészen világos zsemlefakó kölyköt is fehérként törzskönyveztetik, holott nem az. Sajnos sokszor csak pár napos korban lehet jól elkülöníteni a fehéret a világos zsemlefakótól, így az esetek nagy többségében nem beszélhetünk szándékos hamisításról.
Nehezíti a fehér mudik létszámának még a megbecsülését is, hogy a fehérnek is több árnyalata van, pl.a chinchilla-fehér, a törtfehér, a kámea, a krémfehér, az elefántcsontfehér, a tejfehér, a hófehér és a gyöngyfehér. Jómagam csak a tejfehér, a hófehér és a gyöngyfehér színt szeretem fehérnek mondani, a többiekre találóbbnak vélem a „fakózott fehér” megjelölést, mivel csak alaposabb vizsgálódás után lehet ezekről a kérdéses színekről kijelenteni, valódi fehéret látunk, vagy esetleg a zsemlafakó szín extrém kivilágosodásával állunk szemben?
Ismereteink szerint a fehér szín megjelenéséért nem egy, hanem több gén is felelős lehet. Hogy pontosan melyik, azt esetenként nagyon nehéz kikövetkeztetni.
A leggyakrabban előforduló fehér szőrszín esetében aránylag egyszerű a dolgunk, hiszen ezeknek a kutyáknak a testén a szőrzet fehér, a fülön ellenben halovány sárgás árnyalatú. A szem sötétbarna, az orrtükör erősen pigmentált, legtöbbször fekete vagy sötét palaszürke, a bőr kékesszürke. Némely egyednél nem csak a füleken találhatunk sárgás elszíneződést, hanem az egész fejen, sőt , az egész törzsön is végigfut egy halvány krémszerű árnyalat, ami a rufus géncsoport plusz hatására vezethető vissza. Ez a szín a chinchilla-fehérnek nevezett árnyalat, okozója a C lokuszon található recesszív cch gén.
Tudunk több olyan fehér szőrszínű mudiról, akiknek a szeme szép világoskék, nagy valószínűséggel ennek okozója a C lokuszon található cb gén homozigóta formája.
Ezen kívül ismerünk több valódi albinó mudit is, akiknek piros a szeme, tökéletes a pigmenthiánya. Okozója a c lokuszon található „c” gén homozigóta formában. Ezek a kutyák az erős napsütést nehezebben tolerálják, de egyébként teljesen normális viselkedésű és úgy tűnik, minden egyéb tekintetben egészséges egyedek. Komoly vizsgálatuk csak a közeljövőben várható.
Hogy mégse legyen annyira könnyű dolgunk a fehér színnel, tudnunk kell, hogy a mudiban előfordulhat a fehér szőrszín Asbbddee genotípusú egyedeknél. Ezeknek a fehér szőrszínű mudiknak viszont az orrtükre igen gyengén pigmentált, vagyis nem felelnek meg a standard által előírtaknak.
Végül létezik a mudiban az extrém foltosság génje is, melyre én eddig 2 esetet láttam. Mindkét kutya a teljes testfelületen fehér szőrzetűek voltak, de az egyiknél az egyik szem körül volt egy fekete folt, a másik kutyánál pedig a keresztcsont tájékán és a szügyön találtam 1-1 fekete szőrszálat. Mindkét kutyánál a bőr igen gyengén pigmentált, rózsaszínes, és ekcémára hajlamos, vékony, könnyen szakadozó volt.
ZSEMLEFAKÓ/FAKÓ
Most térjünk rá minden muditenyésztő rémálmára, a zsemlefakó színre! Miért is állítom, hogy ez a színváltozat egy rémálom lehet? Egyszerű: mert négyféle megjelenési formája van és mind a 4 megjelenési formának 4-féle lehetséges genetikai háttere. Vagyis a zsemlefakó szőrszínnek 16-féle lehetséges oka van.
Hogy pontosan milyen genomú a fakó mudi, azt néha csak tesztpárosítások eredményeinek ismeretében lehet kikövetkeztetni.
A négyféle megjelenési forma:
A, zsemlefakó szőrzet,fekete orrtükörrel és sötétbarna szemszínnel. Standard szín.
B, zsemlefakó szőrzet, palaszürke orrtükör, sötétbarna szemszínnel. Standard szín.
C, zsemlefakó szőrzet, max. középbarna szemszín, májbarna orrtükör.NEM standard szín.
D, halványfakó szőrzet, sárgás szem, hússzínű orrtükör. NEM standard szín.
Ha alaposabban meg akarjuk érteni a különböző megjelenési formákat, akkor írjuk le a lehetséges genetikai kódokat is:
A, Fekete bőrű, sötétbarna szemű fakó mudik lehetnek:
- Ay-, B-, D-, E-
- As-, B-, D-, ee
- Ay-, B-, D-, ee
-atat, B-, D-, ee
B, Palaszürke bőrű, sötét szemű fakó mudik lehetnek:
-Ay-, B-, dd, E-
-As-, B-, dd, ee
-Ay-, B-, dd, ee
-atat, B-, dd, ee
C, Max. középbarna szemszínű, májbarna orrtükrű mudik lehetnek:
-Ay-, bb, D-,E-
-As-, bb, D-,ee
-Ay-, bb, D-,ee
-atat,bb, D-, ee
D, Halvány krémszín, sárgás szem, világosbarna, hússzínű orrtükör
-Ay-, bb, dd, E-
-As-, bb, dd, ee
-Ay-, bb, dd, ee
-atat, bb, dd, ee
Ez utóbbi csoport felel meg genetikailag a „lilának”, vagy más néven az izabella színnek.
Az igazán izgalmas, hogy a különböző genomú fakók párosításából számolhatunk akár fekete színű kölykök megszületésére is. /pl. Ay-E- és As-ee szülőktől születhetnek AsAy-Ee genomú fekete kölykök!/
Bonyolítja a helyzetet az ún. umbrous („árnyékoló”) gének hatása, mert az AyE típusú fakó mudik között (igaz, nagyon ritkán, hitelt érdemlően én még csak kettő ilyenről tudok) elő-előfordul, hogy a szőrszálak között jól körülhatárolt területen /elsősorban a fejen, a gerincvonal mentén, de elképzelhető, hogy a test 2 oldalára is lehúzódóan/ fekete végű szőrszálak is megjelennek. Mindez az Ayee genomú mudiknál nem érvényesülhet.
MASZKOS FAKÓ
Beszélnünk kell a maszkos fakó színről is egy pár szót.
Téves az a FDMK kiadványában megjelent megállapítás, miszerint a maszkos fakó a mudinak nem standard színe, ugyanis a maszkos fakó a terelő magyar pásztorkutya fajták ősi, igen jellegzetes színváltozata!
A fekete maszkért az E lokuszon található Em gén a felelős, ennek hatására a pofa és a fülek környékén a szőrzet fekete szőrszálakkal tűzött. Értelemszerűen ez a tűzöttség egy fekete színű mudi esetében nem látható. Mindenféleképpen standard színe a mudinak, bár rendkívül ritka színváltozat.
Az Em gén hatása csak világosabb szőrszín esetében érvényesülhet, ez általában a fakó, zsemlefakó, de én egyszer láttam világosszürke mudit is fekete maszkkal! Egészen különleges megjelenést adott a kutyának ez a színösszeállítás!
Egy igazi kuriózum: CIFRA
Utolsóként a standard színek közül a cifrát, a nekem legkedvesebb színt tárgyaljuk.
A cifra Fényes Dezső szerint a mudi legeredetibb és legősibb színváltozata. Sajnos, az 1963-as standardből kimaradt, mert akkor egyetlen típusos cifra egyedet nem találtak a standard megalkotói.
Én régi szakirodalomból ismertem ezt a színváltozatot, és igen sok cifra színű terelő pásztorkutyát láttam életemben, de igazi, ízig-vérig típusos mudival csak több éves keresgélés után bukkantam, akkor is teljesen véletlenül.
Kaposváron éppen a születésnapomon volt egy kutyakiállítás, ahova Fitying nevű fekete szukámmal neveztünk. A bírálatokra várva egy kutyás ismerősömmel beszélgettem, akinek régebben volt már mudija, s Ő kérdezgetett, milyen színű kutyáim vannak? Elmeséltem neki, majd felsóhajtottam:”Már csak a cifra hiányzik!”
Arra a kérdésre, hogy az milyen, mondtam, hogy szürke alapon feketével spriccelt, márványozott. Mire legnagyobb elképedésemre a srác közölte, hogy neki a kocsiban van egy ilyen színű, mudira hajadzó kutyája, aki juhászoktól került hozzá. Temészetesen én azonnal otthagytam az egész kiállítást, rohantam a kocsihoz, és ott egyszerűen a földbe gyökerezett a lábam: ott volt a kocsiban egy TÖKÉLETESEN típusos, gyönyörű CIFRA MUDI, akit PICURNAK hívtak, és aki engem elbűvölt.
A cifra színért a merle színgén a felelős. Ez a skót juhászok, sheltiek, border colliek, aussiek és a kis pireneusik jellemző színváltozata, s zekben a fajtákban ismeretes, hogy a merle-merle párosításokból születő kölykök között nagyságrendekkel több a veleszületett süket vagy vak kölyök. Mudiban a merle-merle párosítás nem ajánlott. Mint öreg juhász barátomtól hallottam Gyönkön: "Tigert tigerrel bagzatni tilos!" /Arrafelé tigernek hívják a cifra mudikat./
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
