A MARMAGASS�GR�L

P�r �ve megjelent egy cikkem a KUTYA c�m� kynol�giai lapban, amiben �rtam a mudik marmagass�g�nak �s a t�pusnak �sszef�gg�seir�l.  Vil�gosan r�mutattam, hogy a standard m�reten fel�li kuty�k k�z�tt nagys�grendekkel t�bb az at�pusos egyed. A teny�szt�k k�z�tt sajnos sokan vannak, akik mindenf�le ideol�gi�t gy�rtanak arra n�zve, mi�rt kellene megn�velni a mudik marmagass�g�t, csak egy p�r p�lda ezekb�l: mert a nagyobb mudi jobban utol�ri a birk�t, k�nnyebben lefogja a sz�rkemarh�t, nagyobb es�llyel indul az agility versenyeken maxi oszt�lyban, jobb �rz�-v�d�, �s �gy tov�bb.

Nekem az a v�lem�nyem, hogy ha mudit akarunk teny�szteni, akkor ne az  legyen a f� szempont, hogy mennyire keresett a fajta, hanem a mudi fajta j�v�je. Egy at�pusos fejform�j�, at�pusos testalkat� fekete kutya m�r nem mondhat� mudinak. Legfeljebb mudi kever�knek. Ez pedig nem lehet c�l!

A marmagass�ggal kapcsolatos cikkem megjelen�se ut�n p�r h�ttel levelet kaptam egyik mudis sportt�rsunkt�l.

A sportt�rs v�lem�nye szerint a mai mudik az�rt sokkal nagyobbak, mert mi jobban t�pl�ljuk �ket. Hivatkozik az �rp�d-kori magyars�g �tlagm�ret�re �s a mai magyarok testmagass�g�ra.

R�szben egyet�rtek vele, hiszen magam is tapasztaltam, hogy a jobb t�pl�l�s kiss� er�teljesebb k�lyk�ket eredm�nyez. J�magam is neveltem fel almokat kecsketej sav�j�val (az utc�nk v�g�ben egy csal�d kecskesajtot k�sz�t, �s a sav�t v�d�rsz�mra kaptuk t�l�k, aminek a kuty�k nagyon meg�r�ltek. �n kev�sb�, mert frenetikus hat�sa volt a sav� itat�s�nak, olyan hasmen�st produk�ltak a bl�kik, hogy alig gy�ztem a takar�t�st!) . Megfigyeltem viszont, hogy azokban az almokban, ahol a k�lyk�k kaptak kecsketej-sav�t, a k�lyk�k sokkal er�teljesebb csontozat�ak lettek, a marmagass�guk  pedig a standard fels� hat�ra fel� tend�lt, m�g ugyanabb�l a p�ros�t�sb�l sz�rmaz�, m�s t�pl�l�kon feln�tt k�lykeim marmagass�ga megmaradt az ide�lis m�retek k�z�tt. De egyik k�ly�k se n�tte ki a standard �ltal meghat�rozott m�reteket, ami az �n elgondol�som szerint csak azt jelentheti, hogy kiteny�sztett �llom�ny eset�ben, ahol a sz�l�k mind kiv�tel n�lk�l t�pusos mudik, a jobb t�pl�l�s miatt NEM N�VIK KI az ut�dok a standard m�reteit!

Egy�bk�nt sem tartom szerencs�snek az �rp�d-kori magyarok magass�g�t �sszevetni a a mai magyars�g�val, t�bb okb�l is. Egyfel�l az �rp�d-kori magyars�g az �vsz�zadok sor�n t�bb n�ci�val is keveredett. Gondoljunk csak a leggyakoribb kevered�sekre, t�r�k, tat�r, ruszin, horv�t, bolg�r, n�met, rom�n, kun, ukr�n, szlov�k stb felsorolni is hossz� lenne azokat a n�peket, melyekkel a magyars�g keveredett.  

�s h�t bocs�nat a kifejez�s�rt, de minket, embereket nem teny�sztenek tudatosan, teh�t m�r csak ez�rt is furcsa lenne szoros p�rhuzamot vonni.   

M�sfel�l sokkal t�bb gener�ci� telt el az �rp�d-kor �ta, mint a mudik eset�ben a m�reten fel�li, s egyben meglehet�sen at�pusos egyedek vonatkoz�s�ban.

Akkor vajon mit�l n�ttek meg �s mit�l alakultak �t a mudik?

A sportt�rs annak a v�lem�ny�nek is hangot adott, miszerint tal�n F�nyes Dezs� �s a hajt�kuty�t „felfedez�” szakemberek nem v�geztek kell�k�ppen alapos kutat�st, amikor javaslatot tettek a hajt�kutya, majd k�s�bb a mudi standardj�ra. A sportt�rs szerint F�nyes�k illetve a mudi standard megalkot�i �ltal v�gzett adatgy�jt�s „nem felelt meg egy szab�lyos, �n. reprezentat�v mintav�tel k�vetelm�nyeinek.

Nem az �n tisztem megv�deni F�nyes Dezs�t, Anghi Csab�t, de az F.C.I. �ltal is elfogad�sra felterjesztett standard megalkot�it sem. �gy v�lem, mindannyian olyan nagynev� tud�sok, hogy nev�ket m�g akkor is tisztelettel fogj�k emlegetni, amikor a mi nev�nket m�r r�gen elfelejtett�k. Efel�l k�ts�geim nincsenek.

Ugyanakkor azt is meg kell mondanom, nem hinn�m, hogy b�rki is a nagy „�regek” k�z�l  puszt�n n�h�ny egyed alapj�n tett volna javaslatot egy �j kutyafajta standardiz�l�s�ra. Ahogy olvasgattam a r�gi le�r�sokat, az a benyom�som t�madt, hogy �veken �t tart�, �s nagyon alapos, az eg�sz orsz�got �tfog�, s�t, az orsz�ghat�rokon is t�lny�l� kutat�munka el�zte meg a hajt�kutya fajtale�r�s�t. R�ad�sul F�nyes Dezs� nem csup�n �sszegy�jt�tte a hajt�kutya legt�pusosabbnak v�lt egyedeit, de teny�sztette is �ket �veken kereszt�l h�zi t�rzsk�nyvvel, mint ezt mindenki, aki a fajta ir�nt egy cseppet is �rdekl�dik, bizony�ra j�l tudja.

Tal�n nem j�rok messze az igazs�gt�l, ha azt mondom, a t�lzottan enged�keny b�r�latok �s a nem el�g szigor�, ut�dszelekt�l�s n�lk�l v�gzett B t�rzsk�nyveztet�sek nagyban hozz�j�rultak az �llom�ny �talakul�s�hoz. Volt szerencs�m ismerni sok olyan mudit illetve mudinak t�rzsk�nyveztetett kuty�t, melyek �seir�l semmit sem tudunk. Ezek k�z�tt volt olyan is, akinek mindk�t f�le csak f�lig �llt, ez hrvatszki ov-csar fajtajelleg. Volt olyan, akinek a sz�ne a klasszikus black and tan sz�nt mutatta, de tudok apr�tincses, gy�r�s g�nd�r sz�rzet�r�l is nem egyr�l. Ismerek olyan B t�rzsk�nyves kuty�t, akinek a marmagass�ga 34 cm, a t�rzshossza ellenben 52 cm! L�ttam 54 cm magas, f�lhossz�, sim�n lefut� sz�rzet�, n�met juh�szos fejform�j� szuk�t, de l�ttam t�bb t�pusos spicc-kever�ket is. Nem akarom felsorolni az �sszeset,. mindenesetre m�r a fenti felsorol�sb�l is nyilv�nval�, hogy tal�n a nem kell�k�ppen szigor� B t�rzsk�nyveztet�sek �s a szelekci� hi�nya eredm�nyezi  a mudi fajta �talakul�s�t, a m�retek megn�veked�s�t �s a fajt�ban egyre terjed� t�pushib�k egyre �ltal�nosabb� v�l�s�t. 

Mit lehet ez ellen tenni ?

Azt semmif�lek�ppen nem javaslom, amit a sportt�rs javasolt, miszerint csin�ljunk egy �tfog� �llom�nyfelm�r�st, majd az ott kapott adatok /m�retek �s hib�k/ ismeret�ben dolgozzuk ki a standard leg�jabb v�ltozat�t, s a megl�v� �llom�nyt alapul v�ve  tegy�nk javaslatot a standard m�dos�t�s�ra.

F�lre�rt�s ne ess�k, nem az �llom�nyfelm�r�s ellen l�pn�k fel, hanem a nem a teny�szt�i szeml�letet t�kr�z� m�dszer ellen. A fenti m�dszer ugyanis a mudi standardj�t a m�r megl�v�, eleve t�pushib�kkal terhelt �llom�nyhoz igaz�tan�.

Ez ugyanis egy�rtelm� visszal�p�st jelentene, m�rpedig mindig el�re kell gondolni. Nem szabad csak a megl�v� �llom�nyt l�tni, azt pedig v�gk�pp nem szabad alapul venni, hogy �ppen kinek milyen kutya ugat az udvar�ban!

Ha ugyanis ezt a m�dszert vezetn�nk be, akkor m�r r�gen felvehett�k volna a mudi standardj�ba a kifejezetten hossz� h�tat, a vil�gosbarna szemet, a meredek h�tuls� v�gtagokat, a megny�lt mancsot, a stop teljes hi�ny�t, esetleg az er�s stopvonalat.

Ezek a hib�k mind-mind egy-egy korszak �llom�ny�nak jellemz� t�pushib�i voltak, de �gy v�lem, a t�pushib�k megl�te m�g nem ad alapot azok standardiz�l�s�ra.

A sportt�rs szerint (id�zem) :”a mudi eset�ben horv�t juh�szkuty�s tulajdons�gokkal riogatni kicsit olyan, mint egyes  kuvaszokat pireneusi juh�szkutya jellegekkel meggyan�s�tani.”

Aki kicsit is ismeri a kuvasz fajt�t, az tudja, bizony akadnak pireneusi fajtajegyeket mutat� kuvaszok is. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a kuvasz standardj�ba be k�ne venni a pireneusi hegyip�sztor fajtajegyeit. Akkor a mudi�ba mi�rt kellene? Mert ez „csak” mudi?

Nemzeti fajt�nk teny�szt�s��rt mindannyian felel�sek vagyunk. Teny�szt�k, b�r�k, tart�k, egyszer� szimpatiz�nsok.

Nem engedhetj�k meg, hogy a fajta elvesz�tse csak r� jellemz� tulajdons�gait �s �talakuljon valamif�le kever�kkuty�v�.

A mudi maradjon mudi, ne csin�ljunk bel�le sz�nes hrvatski ovcart!