ISM�T A MUDIK MARMAGASS�G�R�L

Lehet, hogy kiss� m�r unalmas, hogy ism�t a mudik marmagass�g�r�l �rok, de  a napokban kaptam levelet egyik mudis sportt�rsunkt�l.

Az el�zm�nyekr�l csak annyit, hogy a sportt�rs �rt egy cikket a MUDI KR�NIK�-ban, melyben a k�l�nb�z� mudis internetes anyagokat ismertette. Az egyik n�met nyelv� mudis anyagn�l a sportt�rs annak a v�lem�ny�nek adott hangot, hogy a n�met hon-

lapon az a cikkem szerepel, melyben �n (�ll�t�lag) azt taglalom, hogy ma Magyarorsz�gon a t�lm�retes mudiknak osztogatj�k a champion c�meket. Minekut�na a cikk nem err�l sz�lt, hanem a m�ret �s a t�pus (a standard ) �sszef�gg�s�r�l, �n lev�lben kerestem meg a sportt�rsat �s k�rtem a helytelen �ll�t�s korrig�l�s�t. Erre a levelemre v�laszolt a sportt�rs.

Ami�rt ism�t err�l a t�m�r�l �rok, az a sportt�rs v�laszlevel�ben olvashat�,  v�lem�-nyem szerint t�bbek �rdekl�d�s�re sz�mot tart� n�h�ny meg�llap�t�s, hipot�zis.

A sportt�rs v�lem�nye szerint a mai mudik az�rt sokkal nagyobbak, mert mi jobban t�pl�ljuk �ket. Hivatkozik az �rp�d-kori magyars�g �tlagm�ret�re �s a mai magyarok testmagass�g�ra.

R�szben egyet�rtek vele, hiszen magam is tapasztaltam, hogy a jobb t�pl�l�s kiss� er�teljesebb k�lyk�ket eredm�nyez. J�magam is neveltem fel almokat kecsketej sav�j�val (az utc�nk v�g�ben egy csal�d kecskesajtot k�sz�t, �s a sav�t v�d�rsz�mra kaptuk t�l�k, aminek a kuty�k nagyon meg�r�ltek. �n kev�sb�, mert frenetikus hat�sa volt a sav� itat�s�nak, olyan hasmen�st produk�ltak a bl�kik, hogy alig gy�ztem a takar�t�st!) . Megfigyeltem viszont, hogy azokban az almokban, ahol a k�lyk�k kaptak kecsketej-sav�t, a k�lyk�k sokkal er�teljesebb csontozat�ak lettek, a marmagass�guk  pedig a standard fels� hat�ra fel� tend�lt, m�g ugyanabb�l a p�ros�t�sb�l sz�rmaz�, m�s t�pl�l�kon feln�tt k�lykeim marmagass�ga megmaradt az ide�lis m�retek k�z�tt. De egyik k�ly�k se n�tte ki a standard �ltal meghat�rozott m�reteket, ami az �n elgondol�som szerint csak  azt jelentheti, hogy kiteny�sztett �llom�ny eset�ben, ahol a sz�l�k mind kiv�tel n�lk�l t�pusos mudik, a jobb t�pl�l�s miatt NEM N�VIK KI az ut�dok a standard m�reteit!

Egy�bk�nt sem tartom szerencs�snek az �rp�d-kori magyarok magass�g�t �sszevetni a a mai magyars�g�val, t�bb okb�l is. Egyfel�l az �rp�d-kori magyars�g az �vsz�zadok sor�n t�bb n�ci�val is keveredett. Gondoljunk csak a leggyakoribb kevered�sekre, t�r�k, tat�r, ruszin, horv�t, bolg�r, n�met, rom�n, kun, ukr�n, szlov�k stb…felsorolni is hossz� lenne azokat a n�peket, melyekkel a magyars�g keveredett.

�s h�t bocs�nat a kifejez�s�rt, de minket, embereket nem teny�sztenek tudatosan, teh�t m�r csak ez�rt is furcsa lenne szoros p�rhuzamot vonni.   

M�sfel�l sokkal t�bb gener�ci� telt el az �rp�d-kor �ta, mint a mudik eset�ben a m�reten fel�li, s egyben meglehet�sen at�pusos egyedek vonatkoz�s�ban.

Akkor vajon mit�l n�ttek meg �s mit�l alakultak �t a mudik?

A sportt�rs annak a v�lem�ny�nek is hangot adott, miszerint tal�n F�nyes Dezs� �s a hajt�kuty�t „felfedez�” szakemberek nem v�geztek kell�k�ppen alapos kutat�st, amikor javaslatot tettek a hajt�kutya, majd k�s�bb a mudi standardj�re. A sportt�rs szerint F�nyes�k illetve a mudi standard megalkot�i �ltal v�gzett adatgy�jt�s „nem felelt meg egy szab�lyos, �n. reprezentat�v mintav�tel k�vetelm�nyeinek.”

Nem az �n tisztem megv�deni F�nyes Dezs�t, Anghi Csab�t, de az F.C.I. �ltal is elfogad�sra felterjesztett standard megalkot�it sem. �gy v�lem, mindannyian olyan nagynev� tud�sok, hogy nev�ket m�g akkor is tisztelettel fogj�k emlegetni, amikor a mi nev�nket m�r r�gen elfelejtett�k. Efel�l k�ts�geim nincsenek.

Ugyanakkor azt is meg kell mondanom, nem hinn�m, hogy b�rki is a nagy „�regek” k�z�l  puszt�n n�h�ny egyed alapj�n tett volna javaslatot egy �j kutyafajta standardiz�l�s�ra. Ahogy olvasgattam a r�gi le�r�sokat, az a benyom�som t�madt, hogy �veken �t tart�, �s nagyon alapos, az eg�sz orsz�got �tfog�, s�t, az orsz�ghat�-rokon is t�lny�l� kutat�munka el�zte meg a hajt�kutya fajtale�r�s�t. R�ad�sul F�nyes Dezs� nem csup�n �sszegy�jt�tte a hajt�kutya legt�pusosabbnak v�lt egyedeit, de teny�sztette is �ket �veken kereszt�l h�zi t�rzsk�nyvvel, mint ezt mindenki, aki a fajta ir�nt egy cseppet is �rdekl�dik, bizony�ra j�l tudja.

Tal�n nem j�rok messze az igazs�gt�l, ha azt mondom, a t�lzottan enged�keny b�r�latok �s a nem el�g szigor�, ut�dszelekt�l�s n�lk�l v�gzett B t�rzsk�nyveztet�sek nagyban hozz�j�rultak az �llom�ny �talakul�s�hoz. Volt szerencs�m ismerni sok olyan mudit illetve mudinak t�rzsk�nyveztetett kuty�t, melyek �seir�l semmit sem tudunk. Ezek k�z�tt volt olyan is, akinek mindk�t f�le csak f�lig �llt, ez hrvatszki ovcsar fajtajelleg. Volt olyan, akinek a sz�ne a klasszikus black and tan sz�nt mutatta, de tudok apr�tin-cses, gy�r�s g�nd�r sz�rzet�r�l is nem egyr�l. Ismerek olyan B t�rzsk�nyves kuty�t, akinek a marmagass�ga 34 cm, a t�rzshosz-sza ellenben 52 cm! L�ttam 54 cm magas, f�lhossz�, sim�n lefut� sz�rzet�, n�met juh�szos fejform�j�  szuk�t, de l�ttam t�bb t�pusos spicc-kever�ket is. Nem akarom felsorolni az �sszeset,. mindene-setre m�r a fenti felsorol�sb�l is nyilv�nval�, hogy tal�n a nem kel-l�k�ppen szigor� B t�rzsk�nyveztet�sek �s a szelekci� hi�nya eredm�nyezi  a mudi fajta �talakul�s�t, a m�retek megn�veked�-s�t �s a fajt�ban egyre terjed� t�pushib�k egyre �ltal�nosabb� v�l�s�t.

Mit lehet ez ellen tenni ?

Azt semmif�lek�ppen nem javaslom, amit a sportt�rs javasolt, mi-szerint csin�ljunk egy �tfog� �llom�nyfelm�r�st, majd az ott kapott adatok /m�retek �s hib�k/ ismeret�ben dolgozzuk ki a standard leg�jabb v�ltozat�t, s a megl�v� �llom�nyt alapul v�ve  tegy�nk ja-vaslatot a standard m�dos�t�s�ra.

F�lre�rt�s ne ess�k, nem az �llom�nyfelm�r�s ellen l�pn�k fel, hanem a nem a teny�szt�i szeml�letet t�kr�z� m�dszer ellen. A fenti m�dszer ugyanis a mudi standardj�t a m�r megl�v�, eleve t�pushib�kkal terhelt �llom�nyhoz igaz�tan�.

Ez ugyanis egy�rtelm� visszal�p�st jelentene, m�rpedig mindig el�re kell gondolni. Nem szabad csak a megl�v� �llom�nyt l�tni, azt pedig v�gk�pp nem szabad alapul venni, hogy kinek milyen kutya ugat az udvar�ban!

Ha ugyanis ezt a m�dszert vezetn�nk be, akkor m�r r�gen felve-hett�k volna a mudi standardj�be a kifejezetten hossz� h�tat, a vil�gosbarna szemet, a meredek h�tuls� v�gtagokat, a megny�lt mancsot, a stop teljes hi�ny�t, esetleg az er�s stopvonalat. Ezek a hib�k mind-mind egy-egy korszak �llom�ny�nak jellemz� t�pus-hib�i voltak, de �gy v�lem, a t�pushib�k megl�te m�g nem ad ala-pot azok standardiz�l�s�ra.

A sportt�rs szerint (id�zem) :”a mudi eset�ben horv�t juh�szku-ty�s tulajdons�gokkal riogatni kicsit olyan, mint egyes  kuvaszokat pireneusi juh�szkutya jellegekkel meggyan�s�tani.”

 Aki kicsit is ismeri a kuvasz �llom�nyt, az tudja, nem kev�s kuva-szunk mutat pireneusi fajtajegyeket. Ennek ellen�re senkinek esz�be se jutna a kuvasz standardj�be be�p�teni a pireneusi jellegeket. Akkor a mudi�ba mi�rt tenn�nk? Mert ez "csak" egy mudi?

Vagy mert a kuty�inkban ilyen hib�k vannak, akkor azokat standardbe k�ne be�p�teni?

Nem, nem �s nem. A teny�szt�s alapja a standard, ami az elk�pzelt t�k�letes mudit �rja le. Ez m�g soha nem sz�letett meg, de efel� kell t�rekedni.  A teny�szegyedek kiv�logat�s�val, a  k�lyk�k szelekt�l�s�val.

Neh�z, de gy�ny�r� feladat  eleink munk�j�nak gy�m�lcs�t meg�rizni, gyermekeinknek megmutatni, milyen is a legritk�bb magyar p�sztorkutyafajta a MUDI?