Nemzeti fajt�ink k�z�l a legritk�bb, s egyben legink�bb vesz�lyeztetett fajt�nk a MUDI, ez a kevesek �ltal ismert, a sz� szoros �rtelm�ben a kihal�st�l megmentett kutyafajt�nk. Mell�z�tts�g�re semmif�le �sszer� magyar�zatot nem tal�lok, hiszen rusztikus k�lleme mellett fantasztikus bels� tulajdons�gokkal rendelkezik.

Sz�rmaz�s�r�l semmi bizonyosat nem tudunk, ink�bb csak felt�telez�seink vannak r�la.

A standard szerint a mudi a XIX. sz�zad v�g�n �s a XX. Sz�zad elej�n alakult ki az „�shonos” puli �s a merin�i juhokkal haz�nkba ker�lt n�met hegyes �ll�f�l� juh�szkuty�k kevered�s�b�l. Ez az elm�let er�sen vitathat� t�bb szempontb�l is.

Mindenekel�tt a fajta keletkez�s�nek id�pontj�t vitatom, azzal azonban teljes m�rt�kben egyet�rtek, hogy a mudi a haz�nkba ker�lt n�metalf�ldi juh�szebek ut�da lenne.

V�lem�nyem szerint a ma pulik�nt ismert fajta egy�ltal�n nem �shonos fajt�nk. Honfoglal� eleink nom�d �llatteny�szt�st folytattak, a j�sz�got l�h�tr�l terelt�k. Mivel abban az id�ben nem voltak �rt�kes mez�gazdas�gi ter�letek a ny�jak, csord�k vonul�si �tj�ban, �gy a barmok terel�se sem �gy zajlott, mint manaps�g. A j�sz�g ment a saj�t esze ut�n, a sz�m�ra legjobb, legk�nyelmesebb legel� temp�ban, nem kellett kuty�kkal hajtani, csak a vonul�s ir�ny�t szabt�k meg a ny�jakat k�s�r� emberek, akik �rizt�k a j�sz�got a k�rtev�kt�l is. Ebben az �rszolg�latban fontos szerepe volt a ny�j�rz� kuty�knak is, ezek lehettek minden bizonnyal a mai komondorok �s kuvaszok �sei. Ezek a kuty�k alkalmasint m�g a terel�sbe is be tudtak seg�teni, ha a sz�ks�g �gy hozta. Ma is tapasztalhatjuk a komondor-  illetve kuvaszk�lyk�k j�t�k�ban a terel� mozg�sform�kat.

Kisebb test� kuty�k nagy val�sz�n�s�ggel csak szorosan az emberek k�zels�g�ben �lhettek, mintegy az eleven riaszt�cseng� szerep�t bet�ltve. Ezek a kuty�k k�nnyen zs�km�ny�v� v�lhattak a ny�jakat megt�mad� vad�llatoknak, ez�rt nem val�sz�n�, hogy a terel�sben haszn�lt�k volna �ket. Legjobb tudom�som szerint az �smagyarokkal kapcsolatos r�g�szeti anyagokban csak nagy test� �s ag�rszer� kuty�k csontmaradv�nyait tal�lt�k meg, kistest��t nem.

M�g a XVIII-XIX. sz�zadban is a szilaj p�sztorok mellett kiz�r�lag nagy test� kuty�k szolg�ltak. Csak a foly�k szab�lyoz�sa �s a hatalmas mocsarak elt�n�se ut�n terjedt el a kis test� kuty�kkal val� tereltet�s. Ekkor t�nt el �l�helye besz�k�l�se ut�n a n�di farkas, a r�ti farkas, mely addig a ny�jakat, csord�kat fenyegette. Egyre kev�sb� volt sz�ks�g a nagy test� kuty�kra, ink�bb a kisebb, f�rg�bb �s �rtelmesebb kuty�k kellettek. Ezek m�r nem a j�sz�g v�delm�t, hanem ir�ny�t�s�t v�gezt�k hallatlan �gybuzgalommal. A mocsarak elt�n�s�vel kezdet�t vehette az intenz�v f�ldm�vel�s, s bizony a m�vel�sbe bevont ter�letek k�z�tt a j�sz�g elkorm�nyoz�sa nem csek�ly �gyess�get ig�nyelt. H� t�rs�t nagy becsben tartotta �s tartja ma is a p�sztorember, hisz egy-egy j� p�sztorkutya 6-8 ember munk�j�t is elv�gzi, �s nem is ak�rhogyan!

Nem k�nny� arra a k�rd�sre v�laszt adni, vajon mi�ta teljes�t szolg�latot a magyar p�sztor mellett a mudi, annak szemek�nt, f�lek�nt s mindk�t l�bak�nt? Lehet, hogy csak p�r �vtizede, mint azt a standardban is olvashatjuk, de az is k�nnyen elk�pzelhet�, hogy m�r 2-3 �vsz�zada ott t�st�nkedik a ny�jak k�r�l, vagy a parasztudvarokban az apr�j�sz�got igazgatja.

A XIX. sz�zad v�g�n �s a XX. sz�zad elej�n kezdt�k el lelkes amat�r kynol�gusok a hazai kutyafajt�k felkutat�s�t, rendszerez�s�t �s t�bb�-kev�sb� rendszeres teny�szt�s�t elm�leti

szakemberek seg�ts�g�vel. Az akkori viszonyokra mi sem jellemz�bb, mint hogy kezdetben teljes volt a z�rzavar m�g az elnevez�sek k�r�l is. Szinte minden nagy test�, feh�r vagy feh�res sz�n�, �rz�-v�d� feladatot ell�t�, a puszt�kr�l sz�rmaz�, f�lhossz� vagy hossz� sz�r� ebet ,,komondornak" neveztek. Az egyes, egym�st�l j�l elhat�rolhat� t�pusokat k�l�nb�z� jelz�kkel k�l�nb�ztett�k meg. �gy ismeretes volt a ,,bagolyszem� komondor", a ,,sima fej� komondor", a ,,borzas fej� komondor", valamint a ,,pusztai bund�s komondor" is. Ek�zben a kis test�, igen sok sz�nben �s t�pusban fellelt terel� jelleg� p�sztorkuty�kat leggyakrabban pumi, ritk�bban puli n�vvel illett�k. Itt is a k�l�nb�z� t�pusokat jelz�kkel k�l�nb�ztett�k meg egym�st�l. A mai napig ismertek a p�sztoremberek k�z�tt a ,,bajszi puli" ,a ,,n�met puli", a ,,somogyi puli", az ,,alf6ldi pumi".

Dr. Raitsits Emilnek �s kort�rsainak �rdeme, hogy sz�zadunk h�szas �veiben siker�lt k�l�n-v�lasztani a komondort a kuvaszt�l, �s a pulit a pumit�l. Hosszas vitatkoz�s ut�n meghat�roz-t�k e n�gy fajta morfol�giai (alaktani) jellegzetess�geit, megalkott�k a fajt�k els� standardjait, �s elkezdt�k a szervezett teny�szt�st is.

A puli �s a pumi teny�szt�se sor�n az almokban id�r�l id�re felbukkantak f�nyes-fekete, testszerte d�s, hull�mos sz�r�, fel�ll�, hegyes f�l�, h�trafel� z�szl�s l�bv�g�, a pofar�szen �s a l�bak el�ls� r�sz�n eg�szen r�vid sz�rt visel� egyedek is. Ezeket Raitsits, mint a spicc�s�kre val� vissza�t�s jeleit, selejtezend�nek �t�lte. Az egyik ilyen k�ly�k f�nyk�p�t k�z�lte is ” A magyar kuty�k” c�m� k�nyv�ben. A foto egy t�pusos mudi k�lyk�t �br�zol!

Sajnos senki nem gondolt arra, hogy a puli �s a pumi mellett el haz�nkban m�g egy terel� p�sztorkutyafajt�nk, holott a legr�gibb juh�szkutya-le�r�sok sokkal ink�bb eml�keztetnek a ma mudik�nt ismert fajt�ra, mint ak�r a pulira, ak�r a pumira! L�ssunk ezek k�z�l n�h�nyat!

Az egyik legels� juh�szkutya-le�r�s szerint (BUFFON, 1773) a juh�szkuty�k ,,�ltal�ban fekete sz�n�ek, a f�l�k fel�ll�, arcorron �s a l�bv�gen r�vid a sz�rzet�k, a farkuk h�trafel� hajlott vagy l�g�s, test�ket eg�sz�ben lompos vagy f�rt�s sz�rzet fedi".

Pethe Ferenc 1815-ben kiadott Term�szet historia c�m� k�nyv�ben a pumir�l (?) a k�vetkez�ket �rja: ,,Ez is van kitsiny, nagy, ezer �s mindenf�le sz�n�, �gyhogy ebben a hegyes, fel�ll� f�l�n k�v�l h�jjaba tesz�nk t�bb fajtajegyet. Ennek a feje legjobban k�zelit a r�k��hoz, �gy nagyobb r�szire felillene."

Az ugyanebben a k�nyvben tal�lhat� rajz (l�sd az �br�t) az akkori id6k pumijak�nt egy hat�rozottan mudi jelleg� kuty�t �br�zol, melynek hegyes, fel�ll� f�le van, a pofar�szek �s a l�bak el�ls� r�sz�n r�vid, sima, fekv� sz�rt visel, l�bai h�trafel� z�szl�sak, s testszerte er�sen hull�mos, de nem gy�r�s g�nd�r a sz�rzete.