A k�vetkez� sz�n az episztatikus sorrendben a BARNA. Ezt a sz�nt a v�r�ssel egy�tt t�rgyalom, hiszen a k�t sz�n �r�kl�d�s�nek k�z�s az alapja.

A barna sz�n�rt a recessz�v „bb” g�np�r a felel�s. A feket�kn�l r�szletezett genetikai k�d az al�bbira m�dosul:

A^s-, bb, C-, D-, E-, gg, mm, S-, tt.

Az ilyen genetikai fel�p�t�s� mudik CSOKOL�D�BARN�K; ha ehhez m�g m�dos�t� sz�ng�nk�nt kapcsol�dik a rufus (rufus=r�t, latinul) polig�nek hat�sa is, akkor a csokol�d�barna sz�rsz�n v�r�sre v�ltozik.

A „bb” g�nek �rdekes m�don nem csak a sz�rzet sz�n�t, de a szemek �s a szabad ny�lkah�rty�k pigment�ci�j�t is m�dos�tj�k, az ilyen sz�rsz�n� mudik szeme  vil�gosabb, legfeljebb mogyor�barna (de ez nem hiba!), az orrt�k�r pedig a sz�rzet sz�n�vel harmoniz�l. Azaz a csokol�d�barna egyedekn�l s�t�t m�jbarna, a v�r�s sz�n� egyedekn�l pedig v�r�sbarna sz�n�. Barna sz�n� mudi sohasem lehet fekete orrt�kr�, mert az genetikai k�ptelens�g lenne!

�rtelemszer�, hogy 2 barna mudinak sosem lehet fekete sz�n� k�lyke, mert az is genetikai k�ptelens�g.  (Hab�r tal�lkoztam ilyen alombejelent�vel is!)

                                                     HAMVAS /SZ�RKE

A barn�t az episztatikus sorrendben   a sz�rke /hamvas/ sz�n k�veti. Ez�rt a sz�n�rt a D lokuszon tal�lhat� „dd” g�np�r sz�nm�dos�t� hat�sa a felel�s.. Genetikai k�plettel:

A^s-, B-, C-, dd, E-, gg, mm, S-, tt.

Vagyis j�l l�that�, hogy a sz�rke /hamvas/ sz�rsz�n� egyedek, mivel a D lokuszon kiz�r�lag recessz�v „dd” g�nt �r�k�ltek sz�leikt�l, nem �r�k�thetnek fekete sz�nt. Ez�rt azok a hirdet�sek, melyek szerint hamvas kanok feket�t �r�k�tenek, egyszer�en val�tlans�got �ll�tanak.

Azonos lokuszon tal�lhat� k�t recessz�v g�nb�l sosem lesz  domin�ns g�n! Ha egy hamvas kannak sz�letik is valaha  fekete sz�n� k�lyke, az�rt nem a hamvas kan, hanem a teny�szp�r g�nk�szlete a felel�s. K�t hamvasnak sosem sz�lethet fekete ut�da!

A hamvas (sz�rke) mudik szemsz�ne vil�gosabb, a k�z�pbarna szemsz�n enn�l a sz�nv�ltozatn�l m�r s�t�tnek sz�m�t, �s orrt�kr�k sem lehet fekete, csak palasz�rke.

Csak �rdekess�gk�ppen jegyzem meg, hogy a mudiban eddig csakis a sz�rke sz�n� egyedek k�z�tt tal�lkoztam az egyik legs�lyosabb let�lis terhelts�ggel, az �n. kopaszs�ggal. Ha az alomban /ak�r k�t fekete egyed ut�n is/ sz�letik teljesen vagy r�szlegesen kopasz egyed, nem csak mag�t a kopasz egyedet, de alomtestv�reit �s sz�leit is �rdemes azonnal �s v�glegesen kiz�rni a teny�szt�sb�l.

                                                       FEH�R

A k�vetkez� �ltalam vizsg�lt vizsg�lt sz�n a FEH�R, mely egyben a legprobl�m�sabb sz�nek egyike. Mi�rt?

Gyakran a teny�szt�k hib�san jelentik be a k�lyk�ket, ugyanis az eg�szen vil�gos zsemlefak� k�lyk�t is feh�rk�nt t�rzsk�nyveztetik, holott nem az. Sajnos sokszor csak p�r napos korban lehet j�l elk�l�n�teni a feh�ret a vil�gos zsemlefak�t�l, �gy az esetek nagy t�bbs�g�ben nem besz�lhet�nk sz�nd�kos hamis�t�sr�l.

Nehez�ti a feh�r mudik l�tsz�m�nak m�g a megbecs�l�s�t is, hogy a feh�rnek is t�bb �rnyalata van, pl.a chinchilla-feh�r, a t�rtfeh�r, a k�mea, a kr�mfeh�r, az elef�ntcsontfeh�r, a tejfeh�r, a h�feh�r �s a gy�ngyfeh�r. J�magam csak a tejfeh�r, a h�feh�r �s a gy�ngyfeh�r sz�nt szeretem feh�rnek mondani, a t�bbiekre tal�l�bbnak v�lem a „fak�zott feh�r” megjel�l�st, mivel csak alaposabb vizsg�l�d�s ut�n lehet ezekr�l a k�rd�ses sz�nekr�l kijelenteni, val�di feh�ret l�tunk, vagy esetleg a zsemlafak� sz�n extr�m kivil�gosod�s�val �llunk szemben?

Ismereteink szerint a feh�r sz�n megjelen�s��rt nem egy, hanem t�bb g�n is felel�s lehet. Hogy pontosan melyik, azt esetenk�nt nagyon neh�z kik�vetkeztetni.

A leggyakrabban el�fordul� feh�r sz�rsz�n eset�ben ar�nylag egyszer� a dolgunk, hiszen ezeknek a kuty�knak a test�n a sz�rzet feh�r, a f�l�n ellenben halov�ny s�rg�s �rnyalat�. A szem s�t�tbarna, az orrt�k�r er�sen pigment�lt, legt�bbsz�r fekete vagy s�t�t palasz�rke, a b�r k�kessz�rke. N�mely egyedn�l nem csak a f�leken tal�lhatunk s�rg�s elsz�nez�d�st, hanem az eg�sz fejen, s�t , az eg�sz t�rzs�n is v�gigfut egy halv�ny kr�mszer� �rnyalat, ami a rufus g�ncsoport plusz hat�s�ra vezethet� vissza. Ez a sz�n a chinchilla-feh�rnek nevezett �rnyalat, okoz�ja a C lokuszon tal�lhat� recessz�v c^ch g�n.

Tudunk t�bb olyan feh�r sz�rsz�n� mudir�l, akiknek a szeme sz�p vil�gosk�k, nagy val�sz�n�s�ggel ennek okoz�ja a C lokuszon tal�lhat� c^b g�n homozig�ta form�ja.

Ezen k�v�l ismer�nk t�bb val�di albin� mudit is, akiknek piros a szeme, t�k�letes a pigmenthi�nya. Okoz�ja a c lokuszon tal�lhat� „c” g�n homozig�ta form�ban. Ezek a kuty�k az er�s naps�t�st nehezebben toler�lj�k, de egy�bk�nt teljesen norm�lis viselked�s� �s �gy t�nik, minden egy�b tekintetben eg�szs�ges egyedek. Komoly vizsg�latuk csak a k�zelj�v�ben v�rhat�.

Hogy m�gse legyen annyira k�nny� dolgunk a feh�r sz�nnel, tudnunk kell, hogy a mudiban el�fordulhat a feh�r sz�rsz�n A^sbbddee genot�pus� egyedekn�l. Ezeknek a feh�r sz�rsz�n� mudiknak viszont az orrt�kre igen gyeng�n pigment�lt, vagyis nem felelnek meg a standard �ltal el��rtaknak.

V�g�l l�tezik a mudiban az extr�m foltoss�g g�nje is, melyre �n eddig 2 esetet l�ttam. Mindk�t kutya a teljes testfel�leten feh�r sz�rzet�ek voltak, de az egyikn�l az egyik szem k�r�l volt egy fekete folt, a m�sik kuty�n�l pedig a keresztcsont  t�j�k�n �s a sz�gy�n tal�ltam 1-1 fekete sz�rsz�lat. Mindk�t kuty�n�l a b�r igen gyeng�n pigment�lt, r�zsasz�nes, �s  ekc�m�ra hajlamos, v�kony, k�nnyen szakadoz� volt.

                                                ZSEMLEFAK�/FAK�