EGY KIS GENETIKA

Azt hiszem, sokan vagyunk ig�nyes teny�szt�k, akik olvasgattunk k�l�nf�le genetikai t�m�j� k�nyveket, a kutya illetve a Mudi sz�n�r�kl�s�vel kapcsolatos cikkeket. Ez �rthet�, hiszen az ig�nyes teny�szt� nem el�gszik meg azzal, ha puszt�n a szerencse seg�ti a sikeres teny�szt�sben, hanem meg akar ismerkedni a teny�szt�s elm�let�vel is.

Az �ltalam olvasott mudis hirdet�sek, cikkek, illetve a teny�szt�-t�rsakkal folytatott besz�lget�sek  alapj�n �gy �rzem, hogy a teny�szt�k jelent�s r�sz�nek a genetika bizony feh�r foltnak sz�m�t !

J�magam sem vagyok szakember, de eredetileg �llatteny�szt� vagy �llatorvos szerettem volna lenni. M�r gimnazista koromban olvasgattam �llatteny�szt�si szakk�nyveket, �llatteny�szt�si egyetemi tank�nyveket, s mivel nagyon �rdekelt a t�ma, ter�szetesen elolvastam n�h�ny genetikai t�m�val foglalkoz� szakk�nyvet is.  Tudom magamr�l, hogy a szakk�nyvek a laikus sz�m�ra �ltal�ban olyannyira �rthetetlenek, mintha �h�ber�l �r�dtak volna, szeretn�m most a kedves Olvas�kat egy kicsit beavatni a genetika alapjaiba. K�z�rthet�en �s – rem�nyeim szerint – egy kiss� �lvezetes st�lusban.

Term�szetesen ez az �r�s  nem vetekedhet egy nagydoktori disszert�ci�val, nem is ez a c�lom, ink�bb figyelemfelkelt� �s ismeretterjeszt�. �ppen ez�rt k�rem a szakembereket, hogy az esetleges kiss� „pongyola” fogalmaz�s miatt ne essenek nekem, de term�szetesen ha element�ris �k�rs�get mer�szelek le�rni (hab�r nagyon rem�lem, erre nem ker�l sor!), ne k�m�ljenek, jav�tsanak ki ! Elv�gre j� pap is holtig tanul, �s �n m�g szeretn�k nagyon sok�ig tanulni.

El�sz�r tal�n n�zz�nk annak ut�na, mi is az az �r�kl�d�s, mivel is foglalkozik a genetika tudom�nya ?

Gondolom mindenkivel el�fordult m�r, hogy ismerets�gi k�r�ben egy-egy kisembert l�tva valaki hasonl�k�ppen ki�ltott fel: ”Te j� �g, ennek a gyereknek a szeme tiszt�ra az apj��, de az orra ink�bb az anyj��ra hasonl�t !”

Az emberis�g m�r nagyon r�gen r�j�tt arra, hogy sok esetben az ut�dok hasonl�tanak sz�leikre. Ugyanakkor azt is megfigyelt�k, hogy vannak esetek, amikor az ut�d mindk�t sz�l�j�nek valamely tulajdons�g�t mutatja, m�skor pedig egyik sz�l�j�re se hasonl�t. Ez a k�rd�s m�r nagyon r�gen foglalkoztatta a tud�sokat, s m�r az �korban k�l�nb�z� te�ri�k l�ttak napvil�got, melyekkel szerett�k volna megmagyar�zni ezt a jelens�get. Kezdj�k egy kis kult�rt�rt�nettel, tal�n nem lesz teljesen �rdektelen ut�na olvasni, a r�giek hogyan k�pzelt�k el az �r�kl�d�st ?

Arisztotel�sz /i.e.384-323/ �kori g�r�g term�szettud�s, filoz�fus �s k�vet�i tanai alapj�n az eg�sz k�z�pkorban, de m�g az �jkor elej�n is tartotta mag�t az az elk�pzel�s, hogy az �l� szervezetekben anyagtalan �leter� /vis vitalis/ m�k�dik. A vitalizmus egyik jellegzetes megnyilv�nul�sa az �snemz�s tana volt. Eszerint Isten vagy k�veteinek r�szv�tele n�lk�l elk�pzelhetetlen az �l�l�nyek keletkez�s�nek magyar�zata. Fernel �gy �r: ”Mindaz, amit a sz�l�k tesznek annyi, hogy sz�khely�l szolg�lnak az anyagot �s a form�t egyes�t� er�knek. A sz�l�k f�l�tt ott van egy hatalmas munk�s, � k�ldi a form�t, l�legzetet lehelv�n.”

A XVII.-XVIII. sz�zadban m�r ismert�k a mikroszk�pot, felfedezt�k a n�k petesejtj�t �s a f�rfiak h�mivarsejtj�t. A preformizmus hirdet�i nem tudt�k az �jonnan felfedezett t�nyeket �sszeegyeztetni az isteni eredettel, szerint�k az ivarsejtekben el�re kialakult  miniat�r emberk�k, preform�lt homunkuluszok vannak. Minden m�ltbeli, jelenlegi �s j�v�beli �l�l�ny cs�r�ja a teremt�s kezdete �ta l�tezik, �s v�rja a megterm�keny�t�st, amikor aktiv�l�dik. Elk�pzel�s�k szerint az ember minden ivarsejtj�ben 1-1 apr� homunkulusz van, azok ivarsejtjeiben szint�n homunkuluszok vannak, �s �gy tov�bb a v�gtelens�gig. Magyar�zatuk szerint m�r �d�m illetve �va ivarsejtjeiben az eg�sz k�s�bbi emberis�g homunkuluszai megtal�lhat�k voltak.

1759-ben egycsap�sra megd�nt�tte a preformizmus tan�t egy n�met tud�s, Wolff/1733-1794/, aki bebizony�totta, hogy a ty�ktoj�sb�l fokozatosan fejl�dik ki a kiscsirke, teh�t sem a kakas h�mivarsejtje, sem a ty�k petesejtje nem tartalmazza a preform�lt kiscsirk�t !

A XIX. sz�zad elej�ig a fajokat v�ltozatlannak tartott�k.

A fajok fejl�d�s�nek elm�let�t k�t tud�s dolgozta ki.

Az els� elm�letet Lamarck /1744-1829/ dolgozta ki, � hirdette els�k�nt, hogy a fajok v�ltoznak. Elm�lete szerint az egyedek a k�rnyezetben bek�vetkezett v�ltoz�sokra reag�lnak, igyekeznek a megv�ltozott k�r�lm�nyekhez alkalmazkodni, s ennek az alkalmazkod�snak hat�s�ra v�ltoznak meg el�ny�sen egyes szerveik.

Charles Darwin /1809-1882/ tekinthet� a fajok v�ltoz�s�t, fejl�d�s�t hirdet� evol�ci�s tan megteremt�j�nek. Darwin szerint a fejl�d�s /evol�ci�/ mozgat�rug�ja a l�t�rt val� k�zdelem. Ha egy fajon bel�l l�trej�tt megv�ltozott tulajdons�g a l�t�rt val� k�zdelemben hasznosnak bizonyul, akkor az ezt a tulajdons�got felmutat� �s azt tov�bb is �r�k�t� egyedek maradnak fenn, m�g a tulajdons�got nem �r�k�t� egyedek ut�dai alulmaradnak a l�t�rt val� k�zdelemben �s kipusztulnak.  

Darwin sem tudott magyar�zatot adni a tulajdons�gok �r�kl�d�s�nek t�rv�nyszer�-s�geire, � is a p�ngenezis elv�t vallotta. E szerint az ember minden sejtje egy-egy kis cs�r�t /gemmul�t/ termel, ami be�p�l az ivarsejtbe, hogy lehet�v� tegye az illet� sejtnek a k�vetkez� nemzed�kre t�rt�n� lem�sol�s�t. A p�ngenezis elm�lete szerint az �l�l�ny saj�t mag�t nem egyed�l az ivarsejtjei, szapor�t� szervrendszere, hanem �sszes sejtje r�v�n termeli �jj�. M�r Darwin is  �szlelte, hogy ezzel az elm�lettel nem igazolhat�k a sz�l�i tulajdons�gok kett�v�l�sa, illetve egyes tulajdons�gok domin�ns megjelen�se.

A darwini dilemm�t Gregor Johann Mendel /1822-1884/ osztr�k sz�rmaz�s� szerzetes �s amat�r botanikus munk�ss�ga oldotta fel. 1857-t�l kezd�d�en a br�nni /ma Brno/ kolostor kertj�ben a botanika �s a matematika kombin�l�s�val tanulm�nyozta a bors�n�v�nyek tulajdons�gait. K�s�rleteir�l 1865-ben sz�molt be a br�nni term�szetbar�toknak.

Ezt az esem�nyt tekinthetj�k a genetika sz�let�s�nek.

Gondoljunk csak bele, micsoda fantasztikus korban �l�nk! Hiszen csak 1905-ben hozta l�tre az els� egyetemi genetikai tansz�ket Bateson Cambridge-ben, �s ugyanennek a sz�zadnak a v�gefel� m�r kl�nozott  magasabbrend� �l�l�nyek sz�letnek.

88 �vvel Mendel el�ad�sa ut�n fedezt�k fel a DNS-t,  �s ma az ember kl�noz�s�n d�l a vita !

H�t nem csod�latos �s ugyanakkor egy kicsit f�lelmetes is ?

Ez ut�n a m�ltb�li kaland ut�n ismerkedj�nk meg a genetikai alapfogalmakkal.

Hogy egy �l�l�nynek �let�ben milyen tulajdons�gai alakulnak ki, az d�nt�en k�t dologt�l f�gg. Egyr�szt f�gg att�l, hogy a sz�leit�l mit �r�k�lt az egyed, m�sr�szt f�gg a k�rnyezet hat�sait�l. 

A sz�l�kt�l kapott genetikai inform�ci�kat az adott egyed GENOT�PUS�NAK,m�g az egyedet a k�rnyezet�b�l �rt hat�sokat az egyed PARAT�PUS�NAK nevezz�k.

A genot�pus �s a parat�pus egy�ttesen adj�k az egyed FENOT�PUS�T, vagyis a megjelen�s�t.

A kutya genot�pus�t esetenk�nt m�dos�thatja a kutya parat�pusa, �gy pl. egy genetikailag k�dolt sz�rhossz�s�got, sz�r�sszet�telt a hi�nyos vagy el�gtelen t�pl�lkoz�s k�rosan befoly�solhatja. Ugyanakkor a k�ltakar� sz�ne, a sz�rzetben el�fordul� feh�r jegyek elhelyezked�se �s nagys�ga genetikailag k�dolva vannak, �s ezeket a k�rnyezeti hat�sok nem m�dos�tj�k. (Eltekintve att�l az extr�m esett�l, amikor a szerencs�tlen ebet a kiss� l�ty� tulajdonosa befesti hajfest�kkel!)

A kutya �sszes genetikai inform�ci�ja 78 testi kromosz�m�n elhelyezked� mintegy 25.000 all�lben (g�np�rban) van k�dolva. Ezek vari�ci�s lehet�s�ge �ri�si, hiszen m�r 5 all�l (g�np�r) eset�ben is a vari�ci�s lehet�s�g 4⁵ , vagyis 1024 ! Belegondol-

va ez a kb. 25.000 all�l eset�ben  4^25.000  a vari�ci�k  lehet�s�ge, ami egy iszony� nagy sz�m ! Ez�rt szoktam j�kat mulatni az olyan �njel�lt „zseni�lis” teny�szt�k�n, akik annyira �rtenek a fajt�jukhoz, hogy �ll�t�lag r�n�z�sre meg tudj�k �llap�tani, az el�tt�k �ll� kutya pontosan mit is �r�k�t !

Most l�tom csak, hogy m�ris haszn�ltam n�h�ny alapfogalmat, amit illene megmagyar�znom. Teh�t arra k�rek mindenkit, d�lj�n h�tra egy k�nyelmes karossz�kben, tegye fel a l�b�t egy zs�molyra �s laz�tson ! (�ll�t�lag relax�lva k�nnyebben lehet tanulni!)

Eml�tettem a kromosz�m�kat. Mik is azok a kromosz�m�k ?

Mind a testi sejtekben, mind az ivarsejtekben az �r�kl�si inform�ci�k d�nt�en a sejtmagban t�rol�dnak. A sejtek magja oszt�d�skor par�nyi, j�l fest�d� testecsk�kk�,�n. kromosz�m�kk� alakul. A kromosz�m�k a sejtoszt�d�sok k�z�tti id�szakban megny�lnak, l�tsz�lag elvesz�tik alaktani �n�ll�s�gukat �s f�leg a sejtmagnedvben sz�tsz�rt, csavarodott fonalakb�l �ll� csom�kat alkotnak, melyet kromatin �llom�nynak nevez�nk.  Ugyanakkor m�k�d�s�ket tekintve �n�ll� egys�gek maradnak, s�t, f� funkci�jukat is ilyenkor v�gzik.

A kromosz�m�k legfontosabb anyaga �s egyben az �R�KL�D�S ANYAGI ALAPJA a DNS, a dezoxiribonukleinsav. A DNS olyan, kett�s spir�l alak� vegy�let, melyen a nukleinsav alapegys�g�t alkot� nukleotidok l�ncszer�en vannak felf�zve. Mag�t a l�ncot cukor- �s foszforsav-molekul�k alkotj�k, melyekre mer�legesen helyezkednek el a b�zisok.

A DNS-ben k�tf�le b�zis tal�lhat�:

- a nagy molekula-t�rfogat� PURIN-b�zis, ilyen az ADENIN �s a GUANIN, �s

- a kis molekula-t�rfogat� PIRIMIDIN-b�zis, ezek a CITOZIN �s a TIMIN.

A DNS kett�s spir�lja egym�st�l csak akkorka t�vols�gra van, hogy k�zt�k egym�ssal szemben kiz�r�lag egy nagy �s egy kis molekulat�rfogat� b�zis �llhat. De m�g ez sem lehet v�letlenszer�, hiszen a b�zisok kapcsol�d�sa a k�zt�k l�v� speci�lis H-k�t�sek miatt k�tf�le kapcsol�d�si csoportot alkothat, ezek pedig a k�vetkez�k :

-ADENIN �s TIMIN, vagy megford�tva TIMIN �s ADENIN (kett�s H-k�t�s�k van)

- GUANIN �s CITOZIN, vagy  megford�tva CITOZIN �s GUANIN (ezeknek  h�rmas H-k�t�s�k van)

M�gis: hogyan lehets�ges, hogy ez a bonyolult szerves anyag k�pes az �r�kletes inform�ci�kat t�rolni �s az ut�dsejtnek vagy a k�vetkez� nemzed�knek �tadni?

Van a DNS-nek egy csod�latos tulajdons�ga: k�pes �nmag�t t�k�letesen lem�solni. Ez kb. �gy t�rt�nik, hogy bizonyos enzimek (pl. a DNS-polimer�z) hat�s�ra a kett�s spir�l egyik v�g�n felny�lik majd fokozatosan sz�tv�lik. Az �gy felszabadult k�t�sekkel rendelkez� b�zisokhoz a sejtmagnedvb�l hozz�kapcsol�dnak azok a nukleotidok, amelyekkel b�zisk�t�st tudnak l�tes�teni. A l�nchoz kapcsol�d� nukleotidok egym�ssal is kapcsol�dnak, v�g�l egy pontosan ugyanolyan nukleotidl�nc �p�l fel, amilyent�l a l�nc elv�lt. A kett�z�d�si folyamat v�g�n egy kett�s spir�lb�l kett� j�n l�tre.

�s most besz�lj�nk a g�nekr�l. A G�N kifejez�st el�sz�r 1909-ben haszn�lta egy d�n botanikus, Johanssen. Abban az id�ben m�g nem ismert�k a kromosz�m�k finomabb szerkezet�t, de az nyilv�nval� volt, hogy sokkal kevesebb kromosz�m�ja van egy �l�l�nynek, mint ah�ny �r�kletes tulajdons�ga. Vagyis egy kromosz�m�n t�bb tulajdons�g �r�kletes anyaga helyezkedik el.

Csak �rdekess�gk�ppen szeretn�m megjegyezni, hogy az egyes fajok kromosz�masz�ma fajspecifikus tulajdons�g, �s egy�ltal�n nem f�gg az adott faj fejletts�gi szintj�t�l. Nekem, laikusnak ez nagyon meglep� volt, hiszen �gy gondoltam, hogy az ember �r�kletes anyaga t�bb kromosz�m�n helyezkedhet el, mint pl. az �ti csig��.Hogy ez mennyire nem �gy van, arra l�ssunk p�ldak�nt egy p�r fajt �s kromosz�m�ik sz�m�t:

Ecetmuslica                      8                          H�zi l�gy                    12

Varangyos b�ka             22                          Macska                      38

Ember                              46                          Or�ngut�n                 48

�ti csiga                           54                          Kecske                      60

H�zil�                                64                          Kutya                         78

Spanyol lepke                380 !

K�l�n felh�vn�m a figyelmet az ecetmuslic�ra, mely a genetikusok nagy seg�t�t�rsa. Ennek a kis h�rty�ssz�rny� rovarnak kev�s sz�m�, j�l l�that�, viszonylag nagym�ret� kromosz�m�ja van. Sz�mos j�l �r�kl�d�, felt�n� tulajdons�ggal rendelkezik, �s r�ad�sul laborat�riumi k�r�lm�nyek k�z�tt is gyorsan �s j�l szaporodik. Mindezen tulajdons�gai miatt a genetikai k�s�rletek els� sz�m� kedvence.

No, de kanyarodjunk ez ut�n a kis pihentet� ut�n vissza a g�nekhez !

Ott tartottunk, hogy minden egyes kromosz�ma sok egys�gb�l �p�l fel, melyek mind 1-1  tulajdons�g �r�kl�d�s��rt felel�sek.

A G�N a tulajdons�gok �r�kl�d�s�nek anyagi egys�ge, l�nyeg�ben a DNS azon szakasza, mely meghat�rozott tulajdons�got l�trehoz� feh�rje-molekul�k bioszint�zis�t ir�ny�tja.  A g�n fajlagoss�g�t b�zish�rmasainak sorrendje biztos�tja.

A DNS minden b�zish�rmasa a feh�rjeszint�zisben 1-1 aminosavnak felel meg.

�s most n�zz�k meg, mi is t�rt�nik a kuty�k p�roztat�sakor ?

A kan kutya ivarsejtj�ben, a h�mivarsejtben, illetve a szuka kutya ivarsejtj�ben, a petesejtben a kutya fajra jellemz� 78 testi kromosz�ma helyett csak 39-39 kromosz�m�t tal�lhatunk. A kutya fajra jellemz� 78-as kromosz�masz�m a k�t ivarsejt egyes�l�s�vel j�n  ism�t l�tre.

A megterm�keny�tett petesejtben m�r benne tal�lhat� a sz�letend� kis �l�l�ny minden genetikai inform�ci�ja, melyet �seit�l �r�k�lt!

H�t nem csoda az �let ? Egy szabad szemmel nem is l�that� apr� kis sejtben az �let kezdet�t�l gener�ci�r�l gener�ci�ra tov�bb�tott inform�ci�k megtal�lhat�k!

Mindannyiunk �lete �gy kezd�d�tt, egy megterm�keny�tett petesejttel.

Az USA-ban v�geztek sz�lesk�r� genetikai vizsg�latokat emberekkel �s kuty�kkal egyar�nt. Eg�szen megd�bbent� eredm�nyre jutottak a genetikusok. Eszerint az �sszes ma a F�ld�n �l� kutya k�z�s �se egy, azaz egyetlenegy n�st�ny farkas volt valamikor a t�rt�nelem el�tti id�kben. Ugyanakkor minden ma �l� ember szint�n egym�ssal szoros rokons�gban van, valamikor t�bb sz�zezer �vvel ezel�tt �lt �sany�nk mindannyiunk �se volt. Elj�tszottam a gondolattal: lehet, hogy valamikor a nagyon-nagyon t�voli m�ltban a kuty�k �s az emberek �sei egyetlen t�bort�z mellett �ltek? Eszembe jutottak a Dzsungel k�nyv�b�l K� szavai: ”Egy v�rb�l val�k vagyunk, Te meg �n !”

 M�r megint elkalandoztam egy kicsit, �gyhogy kanyarodjunk csak vissza a genetikai alapfogalmakhoz ! Ismerkedj�nk meg n�h�ny gyakran haszn�lt, sokak sz�m�ra m�g ma is  ismeretlen fogalommal. L�ssuk csak, mik is azok az all�lek ?

A kromosz�map�rok azonos helyein elhelyezked� g�neket all�leknek nevezz�k.

Az all�lek teh�t tulajdonk�ppen g�np�rok, amelyek ugyanazon tulajdons�got illetve ugyanazon tulajdons�g k�l�nb�z� v�ltozatait /pl. norm�lis �s k�ros forma/ hat�rozz�k meg. Az egyes tulajdons�gokat �gy egy /esetleg t�bb/ all�lp�r k�pviseli. Mivel a kromosz�map�rok egyik tagja mindig apai illetve anyai eredet�, term�szetesen az all�lp�rok egyes tagjai is tartalmaznak apai �s anyai g�neket.

Rendk�v�l fontos azt tudni, hogy egy adott tulajdons�g �r�kl�d�se h�ny all�lp�rt�l f�gg, illetve hogy a g�nek k�z�tt milyen k�lcs�nhat�s alakul ki.

Egy adott all�lon bel�l a k�vetkez� lehet�s�gekkel lehet sz�molni:

a, az all�lon bel�l mind a k�t g�n azonos, az ut�d az adott tulajdons�gra n�zve HOMOZIG�TA, �s �rtelemszer�en az ut�d szint�n azt a tulajdons�got �r�k�ti.

b,  az all�l egyik tagja er�sebb hat�s�, elnyomja a m�sik �rv�nyes�l�s�t. Ebben az esetben az uralkod� jelleget DOMIN�NS, az elnyomottat pedig RECESSZ�V jelz�vel k�l�nb�ztetj�k meg egym�st�l. Az ut�d arra a bizonyos tulajdons�g�ra n�zve HETEROZIG�TA, a domin�ns jelleget mutatja fenot�pus�ban. �r�k�t�si szempontb�l pedig att�l f�gg�en, hogy az all�lp�r mely tagj�t tartalmazza, a domin�ns vagy a recessz�v jelleg�t, �r�k�theti mindkett�t (persze nem egyszerre!)        

 c, A k�t g�n elt�r� jelleg� ugyan, de �rv�nyes�l�s�k nagyj�b�l egyforma, ekkor az ut�d tulajdons�ga �tmenetet k�pez a sz�l�k adott tulajdons�gai k�z�tt. Ezt a fajta �r�kl�d�st INTERMEDIER (k�ztes) �r�kl�d�snek nevezz�k.

Pihen�sk�ppen hadd mes�ljek el egy saj�t p�ld�t az intermedier �r�kl�d�s-menetre.

8 �ves koromban kaptam egy aranyh�rcs�g p�rt. A h�m (B�rcs�g uras�g) klasszikus aranyh�rcs�g sz�n� volt, a n�st�ny (Bubu) pedig albin�, h�feh�r �s piros szem�.

 Akkoriban m�g fogalmam sem volt r�la, a n�st�ny mit�l lehet olyan kit�n� kond�ci�ban, �s azt sem �rtettem, mi�rt b�ntja a h�met ? Legnagyobb meglepet�semre �s �r�m�mre Bubuka a hozz�m ker�l�s�k m�sodik napj�n lebab�zott, 9 kis h�rcs�ggel �rvendeztetett meg. Kezdetben semmi �rdekeset nem vettem �szre rajtuk, vakok �s r�zsasz�n�ek voltak, de p�r hetes korukban kin�tt a bund�csk�juk, s ekkor der�lt ki, hogy az �sszes kicsi gy�ny�r� tejesk�v�-sz�n� lett. Teh�t se az apjuk klasszikus sz�n�t, se az anyjuk albin� feh�r sz�n�t nem �r�k�lt�k, hanem valahol a kett� k�z�tt volt a sz�n�k.

Na�v kisl�ny l�temre egy�tthagytam a k�lyk�ket , mert halv�ny fogalmam sem volt arr�l, hogy milyen kor�n ivar�rett� v�lnak ezek a j�sz�gok. S bizony, alig telt el p�r h�t �s az �n kis tejesk�v� sz�n� h�rcs�geim k�z�l (csal�dom �szinte r�m�let�re) az �sszes n�st�ny lebab�zott !

�s ekkor �rt engem egy �jabb nagy meglepet�s. A 37 �jsz�l�tt aranyh�rcs�g k�z�l ugyanis a nagyapja klasszikus sz�nezet�t mutatta 9, albin� volt 8, mint a nagyanyja, �s 20 kicsi h�rcs�g pedig maradt tejesk�v�sz�n�! Nekem ez borzaszt�an tetszett, tervezgettem is a tov�bbi teny�szt�si k�s�rleteket, de sajnos, a sz�l�i szigor ebben megakad�lyozott. Miel�tt fel tudtam volna szapor�tani az �llom�nyomat egy k�v�natos p�r sz�z egyedet sz�ml�l� szintre, el kellett aj�nd�koznom a k�lyk�ket, �s a k�t �reget soha t�bb� nem engedhettem �ssze a tov�bbi szaporulat megakad�lyoz�sa v�gett. Pedig csak egyszer fordult el� az esti h�rcs�gfuttat�skor, hogy 3 k�ly�k �n�ll�s�totta mag�t , s csak napok m�lva siker�lt csapd�val megfogni �ket az �tkez�ben.Val�sz�n�leg k�zrej�tszott sz�leim szigor� d�nt�s�ben, hogy a kish�rcs�g�k pont �desany�m vadonat�j kab�tj�t szemelt�k ki lakhely�l, alaposan �talak�tva annak eredeti fazonj�t.

Ez ut�n a kis kit�r� ut�n tal�n t�rj�nk vissza az �r�kl�d�s rejtelmeihez. L�ssunk egy konkr�t p�ld�t a tulajdons�gok �r�kl�d�s�re.

P�ld�nkban van egy fekete kanunk �s van egy barna szuk�nk. Mindkett� homozig�ta a B (fekete) illetve a b (barna) g�nre n�zve /most az egyszer�s�g kedv��rt tekints�nk el att�l a t�nyt�l, hogy a fekete sz�rsz�n�rt t�bb g�n egy�ttes hat�sa felel�s, ez

csak egy iskolap�lda!/

 A sz�l�k genot�pusa:             BB                                                     bb

                                       (fekete kan)                                    (barna szuka)

F1-es  nemzed�k            Bb                  Bb              Bb                Bb            

Mivel a fekete domin�ns a barna sz�nnel szemben, minden ut�d fekete sz�n� lesz, de mindegyik g�njeiben tov�bbviszi a barna sz�nt is. Vagyis  FENOT�PUSOSAN feket�k, �s GENOT�PUSOSAN  HETEROZIG�T�K. Ez az uniformit�s elve.

Ha azt�n ezeket a kuty�kat egym�s k�z�tt tov�bbteny�sztj�k, akkor m�g �rdekesebb dolgokat figyelhet�nk meg: megjelenik az ut�dok k�z�tt a barna sz�rsz�n is.           

Hogyan lehets�ges ez ? Hiszen a sz�l�k mind fekete sz�n�ek ! Mi t�rt�nhetett ?

N�zz�k csak meg alaposabban:

Sz�l�k genot�pusa:                      Bb                               Bb

                                                    Kan                           Szuka

Ut�dok genot�pusa lehet:              BB                Bb              bB             bb

Azaz az F2-es nemzed�kn�l a hasad�si ar�ny fenot�pusosan  3:1, m�g genot�pusosan a hasad�si ar�ny 1:2:1. Vagyis m�g van 3 fekete �s 1 barna ut�d, addig a h�rom fekete k�z�l csak 1 a homozig�ta fekete, a m�sik kett� heterozig�ta, barna sz�nt is �r�k�t. S a barna sz�n� k�ly�k szint�n homozig�ta, � csak a barna sz�nt �r�k�theti.

Hogy pontosan melyik fekete hordozza a barna sz�nt, az sokszor csak tesztp�ros�t�ssal der�thet� ki. Ez a szegreg�ci� elve.

P�ld�nkb�l is l�that�, hogy csak az a kutya mutatja a fekete sz�rsz�nt, melynek genom�ban legal�bb egyszer szerepel a domin�ns B. A recessz�v jelleg� barna sz�rsz�n� kutya sose lesz fekete sz�n�, �s term�szetesen � maga sem �r�k�theti a fekete sz�nt.  �gy �rtelemszer�en hamisak �s f�lrevezet�ek azok a hirdet�sek, melyek szerint egy recessz�v  m�don �r�kl�d� sz�rsz�n� kan domin�ns sz�nt is �r�k�t. Ez ugyanis genetikai k�ptelens�g !

A genetikai fogalmak k�z�l m�g egyet szeretn�k megismertetni, �s ez a lokusz fogalma. A lokusz nem m�s, mint a g�n helye a genetikai t�rk�pen vagy a kromosz�m�ban.

Most m�r eleget tudunk ahhoz, hogy kicsit elm�lyedhess�nk a mudi fajta sz�ngenetik�j�ban illetve a fajt�ban el�fordul� genetikai terhelts�gekben !