Bogár Nagyanyám kedvenc mudi szukája volt. Nagyanyám szívbeteg volt, s egy alkalommal amikor rosszul lett, Bogár elszaladt a doktorért. Mindez még nem lenne nagy kunszt, hiszen sokszor voltak Nagyanyámmal együtt a dokinál. Hanem a doki nem volt otthon. Bogár csahitálására kijött az orvos felesége, s megismerve a kutyát, megmondta neki, hogy :"Bogár, az uram nincs itthon, beteghez hívták, kiment a Kövesdi tanyára biciklivel!" Bogár egy-két percig még izgatottan ugatott neki, aztán mint akinek a fejében fény gyúlt, leszegte a fejét, szimatot vett a dokiék háza előtt az úton, és földre szegezett orral elindult. Nem egészen fél óra múlva már a Kövesdi tanyán ugatott nagy izgalommal. A doki meglátva a kiskutyát, azonnal bicajra pattant és kerekezett Nagyanyám házához. Még éppen időben. Lehet, hogy Nagyanyám az életét is köszönhette Bogárnak?